olvasási idő:  4 perc 

Úgy döntöttem: kimozdulok és elmentem baba-mama jógára:

Amikor megszületett a kislányom, az első hetekben úgy éreztem, mintha kicsit be lennék zárva. Természetesen minden figyelmem a babára irányult, de közben hiányzott a felnőtt társaság. A barátnőim dolgoztak, így napközben nem nagyon volt kivel beszélgetnem, és egy idő után elkezdett hiányozni, hogy valakivel megoszthassam a gondolataimat, érzéseimet.

Egyre gyakrabban gondolkodtam azon, mivel foglalhatnám el magam úgy, hogy közben a kislányom is velem lehessen. Hosszas rágódás után végül eszembe jutott egy lehetőség: a közeli jógastúdió. Őszintén szólva sosem voltam nagy jógás, de a kényszer nagy úr, és úgy éreztem, a mozgás és a társaság is jót tehet. Így hát összeszedtem a bátorságomat, és elmentem egy baba-mama jógaórára.

Az első alkalom előtt nagyon feszült voltam. Attól féltem, hogy mi lesz, ha a kislányom nem érzi jól magát, ha sírni kezd, vagy ha én ügyetlenkedem. Szerettem volna, hogy minden rendben menjen, de tele voltam kérdésekkel és aggodalmakkal.

Aztán ahogy beléptünk a terembe, valami megváltozott.

A kislányom figyelmét teljesen lekötötte az új hely, élvezte a mozgást, a színes matracokat és a többi kisbabát. Én pedig végre egy kicsit elengedtem a feszültséget, ami az előző hetekben felgyűlt bennem. Volt legalább harminc perc, amikor nem rágódtam és nem aggódtam – egyszerűen csak jelen voltam. Ez óriási megkönnyebbülés volt.

A legnagyobb meglepetés viszont csak az óra után ért. Az egyik anyuka – aki már ránézésre is nagyon szimpatikus volt – odalépett hozzám, és megkérdezte, van-e kedvem velük tartani egy sétára és kávéra. Nem is tudja, mekkora örömet szerzett ezzel a meghívással. A sok hét ingerszegény, bezártságban töltött nap után hihetetlen jólesett kapcsolódni olyan nőkhöz, akik ugyanabban az élethelyzetben vannak, mint én.

Beszélgettünk, nevettünk, és végre volt kivel megosztani az anyaság apró örömeit és nehézségeit. Ez az élmény sokat javított a közérzetemen, mert rájöttem: nem vagyok egyedül a dilemmáimmal. Attól a naptól kezdve már sokkal fesztelenebbül álltam az egészhez. Hetente egyszer eljártunk jógázni, és mindig vártam ezeket az alkalmakat – nemcsak a mozgás, hanem a társaság miatt is.

Ez az apró döntés, hogy elmegyek egy baba-mama jógára, végül sokkal többet adott, mint gondoltam. Nemcsak testileg frissített fel, hanem lelkileg is erőt adott, hiszen új emberekkel ismerkedtem meg, és új közösséget kaptam. Biztonságot és önbizalmat adott, és segített abban, hogy jobban érezzem magam a bőrömben anyaként.

Azóta is úgy gondolom, hogy ez volt az első lépés afelé, hogy ne csak a kisbabámnak, hanem magamnak is megteremtsem a kiegyensúlyozott mindennapokat. 

Napi üzenet:

Néha elég egyetlen döntés, egyetlen új élmény – és máris más színben látjuk az életünket. Magadért is tegyél, hogy mindketten jobban legyetek!

Szép napot!

Bettina

Kapcsolódj velünk, és írd meg Te is az anyaság első élményeit, kihívásait. Írd ki magadból és segíts másnak, hogy a soraidat olvasva érezhesse, nincs egyedül! Az anyai történetekben nagy erő van, amely során kapcsolódhatunk és támogatást nyújthatunk egymásnak. 

Ha Te is megírod a megéléséeidet lehetőséget adunk arra, hogy hírlevél vagy blogbejegyzés formában eljusson  a BESSZER MOM közösséghez.

Ide tudod küldeni: besszerinfo@besszer.hu;  a tárgyban ez szerepeljen: "Már anyaként írom" , vagy megírhatod a lenti ürlapon keresztül.

Nézd meg a tökéletes biztonságot adó 3in1-ben ruhákat, amiket minden élethelyzetben viselhetsz stílusosan, önazonosan az első pillanattól: